Székesfehérváron nagy felzúdulást keltett egy roma kulturális központ alakítása a belvárosban. A polgármester előbb maga indítványozta az átalakítást, majd a Jobbik tüntetése után, közleményben határolódott el és a közgyűlésen szavazta le saját javaslatát.
A székesfehérvári, évek óta nem üzemelő, Palotaváros negyedben elhelyezkedő Bőrgyár épületének hasznosítása már egy ideje problémát okoz a város önkormányzatának. Korábban is előkerült már az ingatlan hasznosításának terve, de január közepén egy új, konkrét lehetőség merült fel az ügyben. A 30/2012 (I.19) önkormányzati napirendi pont előzményeként a városi közgyűlés az ingatlant korábban az önkormányzat AGÓRA programja során kívánta hasznosítani. Januárban azonban az Országos Roma Önkormányzattal illetve a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal való egyeztetés után Cser-Palkovics András polgármester indítványozta, hogy a fentebb említett ingatlanon Roma Kulturális Központot alakítsanak ki. Az AGÓRA-ból felszabaduló 1,7 milliárd forintnyi pályázati pénzt egy 2011 decemberében született határozat okán a város vezetőségének meg kellett próbálnia városon belül befektetni, azonban ezt többek között a nemzeti vagyonról szóló törvény miatt már alapvetően sem tehették meg. Az ügy ettől függetlenül nagy visszhangot keltett a városban.
Előnyként a Polgármester Úr megemlíti előterjesztésében, hogy ebben az esetben a felújítás költségeit nem az önkormányzatnak kellene állnia, illetve az európai szinten is kiemelkedő központ a város számára is előnyös lenne. A központ a cigányság városon belüli relokalizációját is lehetővé tenné, hiszen szerinte a zugárusok, zsebtolvajok belvárosi jelenléte komoly probléma a város számára és jelentősen csökkenti a történelmi emlékek látogatottságát is. A kisebbségi létkörülmények ezzel járó javulása a kisebbség felemelkedését hozhatná magával, ami érthető módon az egész város számára fejlődés lenne. Megemlíthető a társadalmi felelősség kérdése is, hiszen a városvezetés illetve a polgárok feladata a kisebbség integrációjának elősegitése.
Természetesen negatívumokat is felsorolhatunk az üggyel kapcsolatban. A legfontosabb ezek közül talán a lakosság reakciója illetve védelme. Az ügy már alapvetően sem volt megfelelően kommunikálva, hiszen a legtöbben a Jobbik Facebook-oldalán illetve a kuruc.info oldalon értesültek a javaslatról. A lakosság azonnal hangot adott azon kételyének, miszerint nem akarják, hogy lakhelyüktől néhány méterre „roma bandák tanyázzanak” a kulturális központ okán. Bár nem igazolt, hogy a városban mekkora a kisebbség által elkövetett bűnök száma, ettől függetlenül sokak számára ez a városrész leendő terror alá kerülésével jelentett volna egyet. Többen elmondták: „Nem akarunk állandó félelemben élni, nem akarjuk, hogy gyerekeink ilyen körülmények között nőjenek fel.” Bár kétségtelen, hogy ezeket a pontokat néhol erős negatív diszkrimináció táplálja, azonban a lakosság véleményét nem szabadott volna a város vezetésének figyelmen kívül hagynia. Sokan hiányolták a lakossági fórum összehívását is, de nagyobb problémának tűnt a lakosság számára az, hogy a központ létrehozása esetén a városba egyre több és több roma nemzetiségű települt volna be. Emellett a civilek kritizálták még azt is, hogy nem akarják, hogy a város erre költse a pénzét – ez a javaslat beterjesztésének során amúgy sem merült fel, ez ismét az elhibázott kommunikációt jelzi.
Az ügy folytatásaként: A nem hivatalosan leközölt javaslatot olvasva a civilek felháborodtak, sokan megrökönyödtek a döntésen. Bár többen felismerték, hogy a felhívásban nagyon sok a csúsztatás, és csak felesleges propaganda („aki jártasabb a szabályozásokban tudhatta, hogy ingyen nem kaphatják meg a területet a romák”), a Jobbik vezetője, Árgyelán János ezt kihasználva mégis spontán – és sikeres –demonstrációt hívott össze a tervezet tárgyalásának napjára a Polgármester Úr irodája elé, hogy így tiltakozzanak a cigányság városon belüli terjedése ellen. A kurucinfón megjelent cikkében kifejezi, hogy a Fidesz célja mindössze a város „elcigányosítása”, pedig a cigányság aránya már – a közlemény szerint – eddig is kritikus méreteket öltött. Tiltakozik az ellen, hogy a Királyok városából a Cigányok városa legyen a Fidesz döntése által, mindezt pedig a cigányság életmódjára történő diszkriminalista utalásokkal fűszerezi.
A cikk, illetve a Jobbik által megjelentetett felhívás nagy visszhangot kapott a városban, sokan a döntés ellen emelték fel a hangjukat. Erre reagálva még aznap délután Cser-Palkovics sajtósai egy közleményt adtak ki, melyben leszögezik, hogy bár a testület tárgyalja az ügyet, azonban a Polgármester Úr olyan javaslatot fog a városatyák elé tenni, amit azok el fognak utasítani. A nagy visszhangot szélsőjobboldali – Jobbikos illetve Magyar Gárdához kötődő – propagandának nevezte és kifejezte aggályát, hogy a Jobbik nem először folyamodik ilyen eszközökhöz, hogy politikai elfogadottságát növelje. A közlemény alapján bizonyosodhattunk meg abban, hogy a Polgármester nem támogatta a tárgyalandó javaslatot.
Az ügy nem az első kétes értékű akciója a Fejér megyei Jobbiknak, hiszen Novemberben már a város – és ezzel együtt a megye – egyik legjobb gimnáziumát vádolták meg azzal, hogy az ifjúsági szervezetük vezetőjét megkülönböztetik politikai nézetei miatt, az iskola belső vizsgálata azonban ezt határozottan megcáfolta. Korábban is megtapasztalhattuk, hogy bizonyos ügyek megfelelő tálalása esetén nagy tömegeket tudnak elérni és megmozgatni a városban, kihasználva az emberek patriotizmusát és jóhiszeműségét. A javaslatot beterjesztő Fidesz sem makulátlan az ügyben, hiszen a polgárokat nem tájékoztatták megfelelően, amivel lehetővé tették, hogy a civilek felháborodása komolyabb méreteket öltsön. Az átlagpolgár nem ismeri a nemzeti vagyonról szóló törvényt, ami alapvetően lehetetlenítette el a pozitív döntést, azonban ezt a javaslat beterjesztői nem kommunikálták le megfelelően a lakossággal.
A legnagyobb kérdés talán az, hogy vajon tényleg akart-e Cser-Palkovics egy ilyen központot a palotavárosi lakótelep szívébe, és ezt a Jobbik illetve a civilek reakciója miatt vetette el, vagy ez már a beterjesztéskor is egy hamvába holt ötlet volt? Utóbbi esetben természetesen jogos a kérdés, hogy vajon miért volt szükség ekkora figyelemre az ügyet illetően, miért csinált a Jobbik bolhából elefántot? Míg előbbi esetében kérdéses, miért engedett a polgármester a Jobbikos hecckampány zsarolásának?
A cikk egy korábbi, a Kettős Mércén megjelent cikkem újraközlése, ezúttal már saját blogon kiadva.
